Az utolsó két mérkőzésre került sor tegnap a svájci A csoportos világbajnokságon, ahol a megismétlődött a tavalyi döntő, hiszen ezúttal is az oroszok, valamint a kanadaiak vívták a végső csatát.
Előnyből nyertek
Az aranycsata előtt azonban még a svédek és az amerikaiak randevúztak egymással a bronzmeccsen, s a csalódott csapatok csatájából végül a háromkoronások kerültek ki győztesen. Igaz ehhez ezúttal az is kellett, hogy szinte tökéletesen éljenek emberelőnyös helyzeteikkel, hiszen az USA ellen három góljukat is létszámfölényben érték el, míg a negyediket úgy, hogy az amerikai gárda lehozta kapusát.
Nem úgy indult azonban a találkozó, hogy a svédek örülhetnek, mert az NHL-es fiatalokból álló Egyesült Államok szerzett vezetést a második játékrész elején, ám a háromkoronások szintén emberelőnyből egyenlítettek, majd kettős fórból a vezető góljukat is megszerezték. Bár az amerikaiak a harmadik etap elején azonnal egyenlítettek, s a továbbiakban is többet támadtak a győzelemért, elég volt egy újabb emberelőny, s Gunnarson révén újra a skandinávok jutottak előnyhöz. Bár az amerikai csapat mindent megpróbált az egyenlítésért, a véghajrában még kapusa helyett is mezőnyjátékost küldött a jégre, ahogy az ilyenkor lenni szokott, helyzeteiket kihagyták, míg ellenfelük az üresen hagyott ketrecbe is betalálva végleg eldöntötte a találkozót és a bronzérem sorsát (4-2).
Taktikus siker
Este aztán következhetett a mindent eldöntő összecsapás a két nagy rivális, a kanadai, valamit az orosz csapat között. Mivel a meccs előtt mindkét csapat huszonnégy világbajnoki arannyal bírt, ezért a finálé nem csak az ideiglenes, hanem az összetett első helyről is döntött, s a két gárda erősségét látva, megjósolni sem lehetett, hogy ki örülhet majd a lefújást követően.
Az oroszok kezdték valamivel erősebben a mérkőzést, s több tiszta ziccert is kialakítottak a kanadai kapu előtt, ám Roloson kapus eszén nem tudtak túljárni. A három kihagyott ziccer meg is bosszulta magát, mert nem sokkal később Roy csodaszép góljával, gyakorlatilag az első kapura lövésükből megszerezték a vezetést a juharlevelesek (0-1). Az oroszoknak sem kellett több, s azonnal hatalmas támadásokba kezdtek, ám az egyenlítő találathoz szükségük volt egy emberelőnyre is, melynek végén Szaprikin beleérős találata után újból egált mutatott az eredményjelző (1-1).
Az első játékrész hajrájában a kanadaiak, a második elején az oroszok szorultak be kapujuk elé, ám a kapusok mindkét oldalon remekül tették dolgukat, így egészen a második etap derekáig nem született újabb találat. Ekkor azonban egy tanítani való kontra végén Radulov lőtt álomszépen a bal felsőbe, így hiába az észak-amerikai nyomás, mégis a címvédő került előnybe (2-1). Az oroszok a folytatásban meglehetősen egyszerű játékot játszottak, kemény védekezés mellett a kontráikkal igyekeztek megzavarni a kanadai csapatot, s bár jóval több lehetősége akadt a trónkövetelőnek, azért az orosz ellencsapások magukban hordták a gól lehetőségét.
A harmadik etapban már nagyon egyoldalú volt a játék: a kanadaiak óriási elánnal támadtak, míg az oroszok kiválóan védekeztek, s ha esetleg túl is jutottak rajtuk a juharleveles csatárok, még mindig ott volt Brizgalov kapus, aki mindent hárítani tudott. Ez viszont tulajdonképpen elég is volt az oroszoknak ahhoz, hogy megnyerjék a világbajnoki címet, mert hiába küzdöttek Stamkosék, a legjobb helyzeteiket is elpuskázták, így a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is csak egy gól döntött a két gárda között, s ezúttal is az oroszok javára.
